+ 1922. a h�res-h�rhedt madridi di�kotthon, a nagybet�s egyetemi kolesz, ahol mindenki addig maradhat (a papa p�nz�n) ameddig csak akar, �s a rovarkutat� szakr�l rugalmas a v�lt�s filoz�fi�ra, ami k�s�bb logikusan vezethet vil�gh�r� filmes karrierhez. Luis Bunuel (Matthew McNulty) szob�j�b�l �v�lt a dzsessz, fogy a grog, �s Federico Garc�a Lorca (Javier Beltr�n) leg�jabb (zseni�lis) m�veinek konstrukt�v leszaroz�sa mellett d�b�r�gve �rlel�dik egy elk�peszt�en tehets�ges, felforgat� m�v�sznemzed�k. A k�l�nc fest�zseni, Salvador Dali (Robert Pattinson) tizennyolc �vesen cs�ppen szint�n nem �tlagos pajt�sai k�r�be, �s id�vel sikeresen r��rez a brillantinnal h�tranyalt frizura, �s a v�rosi bord�lyok saj�tos ritmus�ra.
Forr�s: origo
*******************************************************
Nucy firk�lt 2009.08.29.-�n 20 �ra 30 perckor

+ Azt�n Isten tudja mi�rt, a forgat�k�nyv�r� (Philippa Goslett) �gy d�nt, hogy a h�rom m�r �nmag�ban is izgalmas �s �sszetett jellem hol viharos, hol k�lt�ien sz�p, �lett�l l�ktet� bar�ts�g�t egy romantikus, szirupos, hegyoldalr�l szembesz�lben lebicikliz�s ny�ltengerr� reduk�lja. Na persze m�r a Dali �s Lorca k�z�tti els� tal�lkoz�sok �br�zol�sa ut�n sejthett�k volna, hogy mire megy ki a j�t�k, hiszen olyan nagyon kitart�an meresztgett�k egym�sra a szem�ket (ebben a kateg�ri�ban Pattinson verhetetlen). Csak h�t az els� t�z percben m�g rem�l a h�lye n�z�, mert meg�rzi a helyzetben, �s a kapcsolatokban rejl�, kibont�s�rt ord�t� hihetetlen dinamik�t, pl�ne, ha tal�lkozott m�r a h�rom m�v�sz valamelyik�nek �n�letrajz�val. Ezek ugyanis t�bb filmre elegend� szellemes anekdot�ikkal, �s kisz�m�thatatlan fordulataikkal szinte sz�trobbannak az energi�t�l.



+ Sajnos Paul Morrison rendez� k�szs�ggel assziszt�l romantikus lelk� forgat�k�nyv�r�ja (felt�telez�sekre alapozott) agysz�lem�ny�hez, �s a szerelmi vonal er�ltet�s�vel egy v�gletekig sematiz�lt, besz�k�lt, ritmustalan massz�t gy�r az �g�retes alapanyagb�l. Ide-oda hajig�lt, ar�nytalanul hossz�, vagy �pp r�vid r�szletekkel zs�folj�k az am�gy is sz�tes�, v�logatott neur�zisokkal t�zdelt, traumatikus szexjelenetekkel terhelt filmet. Esetleg Lorca az andal�ziai cig�nyok �nek�t hallgatja, vagy saj�t k�ltem�nyeit suttogja a (gy�ny�r�en f�nyk�pezett) spanyol t�jba, hogy a pedag�gusok se el�gedetlenkedjenek.
+ A nagy kavalk�dban a karaktereket �ri a legf�jdalmasabb csonkol�s, akik d�h�t�en semmilyenre, vagy egydimenzi�sra siker�lnek, �s besz�d helyett rendszeresen kinyilatkoztatnak. Bunuel figur�ja a t�lf�t�tt partikir�lyt�l a homof�b girny� fel� tart, de �rdemben az �gvil�gon semmit sem tudunk meg r�la. Pattinson Dalija a legkev�sb� sem vibr�l, pedig az extravagancia, az �nim�dat, az elvetem�lts�g, �s a f�l�nks�g nem ak�rmilyen t�rh�z�b�l lenne mit kiakn�zni. De ez a Dali nem mer�sz, egyszer�en csak r�szegen nagy a pof�ja, azt�n szerelmes lesz Lorc�ba, �s v�g�l Gala mellett kig�vasztja a szemeit. A hi�nyz� jellemrajzot a zsab�s bl�zos, bubi frizura, �s a p�d�rt cerka bajusz hivatott p�tolni. Pattinson tompa, �s zsibbadt, alak�t�sa n�hol m�r par�di�ba fordul, �s a film v�ge fel� harminck�t �ves Dalik�nt hat�rozottan hiteltelen. Nem k�rd�s, hogy a forgat�k�nyv, �s a rendez�s nem hagyja �lni a figur�kat, s�t az alkot�knak feltehet�leg halv�ny fogalmuk sincs r�la, hogy kit helyezzenek a cselekm�ny k�z�ppontj�ba, m�gsem lehet kiz�r�lag r�juk kenni a sz�n�szi j�t�k hi�nyoss�gait. Javier Beltr�n Lorc�ja j�l p�ld�zza ezt, aki ha nagyobb teret kap, finom eleganci�j�val �s �rz�kenys�g�vel mindenkit lej�tszik a csapatb�l.
+ Szomor�, hogy az a n�h�ny, eg�szen filmszer�re kompon�lt jelenet (holdb�li cs�nakos, f�nyekkel j�tsz� �jszakai romantik�z�s, meztelen-hopp�- Robert Pattinsonnal) �s a finom, vizu�lis vil�g sem elegend� ahhoz, hogy ne Az andal�ziai kuty�-b�l bev�gott jelenetek legyenek az eg�sz film magasan legeml�kezetesebb momentumai. Hajaj, mit sz�lna ehhez Bunuel, aki annak idej�n laz�n szentimentalista szem�tnek nevezte Lorca korszakalkot� m�veit.